Ez a film nagyon bajos. Régóta terveztem, hogy megnézem, mert Frank Miller eddigi munkássága eléggé elnyerte a tetszésem. Ezt meg maga a képregény király rendezte! Lehet, hogy ez volt a hiba….

Nem is tudom, mi mentheti meg ezt a filmet…

Osmund (Eddie Redmayne) nagyon rossz fiú volt. Körülötte dúl a pestis, ő pedig a kötelességével nem foglalkozva csak a barátnőjére, Averillre (Kimberley Nixon) tud gondolni. Ja nem mondtam: Osmund egy szerzetes... A járvány elöl menekülve Averill a denwitchi erdőbe megy, ott akar a fiúval találkozni, de Osmund (egyenlőre) képtelen maga mögött hagyni a kolostort, ahol él. Istenhez imádkozik, hogy küldjön neki egy jelen, ami segít a döntésben. Ekkor érkezik meg a szerzetesekhez Ulric (Sean Bean) és Swire (Emun Elliott), akik a püspök küldötteként egy távoli faluba igyekeznek azt kideríteni, hogy az ott lakókat miért kerüli el a pestis. Szükségük van valakire, aki átvezeti őket a denwitchi erdő melletti mocsáron. Osmund pedig önként jelentkezik.

tovább>>

Ahogy az lenni szokott, szeptemberben megkezdődik a sorozatidény, nem árt tudni, hogy kedvenceink mikor térnek vissza közénk.
A listát a tovább mögött találjátok.

Tovább...

Feldolgozták már Robin Hood legendáját rengeteg formában. Készült belőle film, sorozat, rajzfilm, képregény, opera, számítógépes játék, sőt még legó figura is. Aki azt hiszi, hogy a karakterről nem lehet még több bőrt lehúzni, az téved. Ridley Scott újra besorozta a gladiátorát, és elkészítette a roppantul eredeti módon Robin Hood névre hallgató filmjét.

tovább>>

Nehéz bármi olyasmit írnom ezzel a filmmel kapcsolatban, ami a legkevésbé is emlékeztet a dicséretre.
Az egykori kultrendező, Kevin Smith (Shop Stop, Dogma, Képtelen képregény) mostani legújabb rendezése egy hátborzongatóan gyenge próbálkozás, melyben megkísérel olyan klasszikus mozik nyomába érni, mint a 48 óra, Beverly hills-i zsaru, Zsarulesen, Halálos fegyver, stb.
Nem jött össze ezt akárki rögtön láthatja, aki végig képes nézni ezt a vadonatúj förtelmet.

Kacaj helyett sírógörcs.

Az IMDB Top 10 Hétvége lassan véget ér, s én is adós maradtam e film kritikájával, ám most pótlom elmaradásom és pár mondatban elmesélném, hogy miért ez az alkotás az IMDB több tízezer filmje közül a legjobb.
Stephen King kisregényét Frank Darabont rendező vitte vászonra, hogy az emberek egy nem mindennapi filmmel szembesülhessenek, amikor gyanútlanul leülnek, hogy: Most megnézik A remény rabjait.

Folytatás…

A film 1975-ben készült, Ken Kesey azonos című regénye alapján. A rendezői széket Milos Forman foglalhatta el, akinek több, ehhez hasonló kultfilmet is köszönhetünk. [Példának okáért: Hair, Fekete Péter, Egy szöszi szerelme, Goya kísértetei, Ember a Holdon.] Az alkotást öt Oscar-díjjal jutalmazták, ami azért is rendkívüli, mert mind az öt legfontosabb jelölést megnyerte, úgymint legjobb rendező, legjobb film, legjobb női és férfi főszereplő, valamit a legjobban adaptált forgatókönyv. Érdekességként még elmondanám, hogy Ken Kesey nem nézte meg a filmet, mert elmondása szerint teljesen megváltoztatták a történet mondanivalóját azzal, hogy nem Bromden főnök szemszögéből mutatták be a sztorit.

Tovább...

                                       
Hát mit mondjak nehéz úgy összeszedett, értelmes és valamit mondani akaró véleményt, kritikát írni úgy egy filmről, hogy egész egyszerűen kihagytuk az előzményeket és rögtön a közepébe kell vágni. Most mégis ezt próbálom megtenni, főleg, mert szívügyem a film és hát a hétvége keretében mindenképp szó kell, hogy essen róla itt a Sorozatportal-on. Igen tényleg szívügyem ez a mozi, rengeteg gyerekkori emlék köt hozzá, össze nem tudnám számolni, hogy hányszor láttam eddig életem során és sosem titkoltam, hogy dacára a többség véleményének, én az V. epizódot tartom a valaha készült legjobb Star Wars filmnek, a Jedi visszatérrel szemben. Igazából sosem értettem, hogy hogyan lehet a VI. részt jobbnak tartani ennél, ugyanis a Birodalom minden szempontból veri azt. Hát pont azt szeretném kifejteni most, hogy miért.

Állj át a Sötét oldalra!

Bíróságon vagyunk, éppen egy tárgyalás végét látjuk. A bíró összefoglalja az ügyet pár mondatban, majd a 12 dühös embert esküdtet elküldi tanácskozni. A férfiak elvonulnak a kijelölt tágyralóba, rájukzárják az ajtót, és megkezdődik a talán rövid, talán hosszú egyezkedés azért, hogy meghozhassák egyhangú ítéletüket. A tét nagy, hiszen a vádlott, akit csak "a fiú"-ként emlegetnek, villamosszékbe kerülhet apja meggyilkolásáért, ha bűnösnek találtatik. Az esküdtek a tanácskozást szavazással nyitják. Az eredmény: 11 szerint bűnös, 1 valaki szerint nem bűnös.

tovább>>

Elég sok film kritikáját írtam meg az utóbbi hónapokban, most mégis bajban vagyok. Nem könnyű a Schindler listájáról írni. Nem igazán lehet szavakba foglalni azt az érzést, ami a film nézése közben magával ragadja az embert. A történelem egyik legsötétebb korszakát mutatja be Steven Spielberg a Schindler listájában. Nyilván a film témája miatt is torokszorító érzéssel nézi végig az ember a filmet, de attól is libabőrös lesz az ember, hogy a film igaz történeten alapul...

Én azt gondolom, hogy kétség nem fér ahhoz, hogy Spielberg egész munkássága nyomot hagy majd a filmtörténetben, de a Schindler listájával azt hiszem feltette a koronát a munkásságára. 1993-ban rendezte meg a filmet, mellyel 7 Oscar díjat (köztük a legjobb film és a legjobb rendező díját) nyert, de további rangos díjakat is elnyert a Schindler listája.

Tovább...

                                         
Örök vitatéma a filmrajongók, de még az egyszeri átlag mozi nézők között is a folytatás. Az emberek többsége azt állítja, hogy egy folytatás alapvetően csak rosszabb lehet, mert egy már befejezett történetet nehéz újból felmelegíteni és azt új ötletekkel megtölteni, hogy ne az eredeti produkció halvány klónjáról legyen szó. Emellett szerepet játszik az a tény is, hogy a folytatások többsége valóban csak azért készül el, hogy a producerek és a nagy hollywoodi pénzemberek szépen bezsebeljék a maguk kis lóvéját egy valóban hatalmas sikert arató második vagy esetleg harmadik (és sokadik) része után. Ezzel szemben viszont az a gazdaságilag kimutatott tény áll, hogy már évek óta a folytatásfilmek, a már emlegetett második és harmadik részek zsebelik be a legtöbb pénzt a kasszáknak. Az viszont tény és való, hogy a folytatások nagy százalékára igazak a fenti állítások. A másik vitás kérdés pedig az, hogy létezhet-e olyan eset amikor egy újabb rész képes felülmúlni az eredeti művet. Erre a témára egy párbeszédet lehet felhozni ami a Sikoly 2-ben (jé megint egy második rész, micsoda véletlen) hangzott el. Itt a srácok a Filmművészeti egyik kurzusán pontosan erről beszélnek és igen jó példákat hoznak fel olyan folytatásokra amik jobban sikerültek, mint az alapfilm. És ebben a párbeszédben elhangzik a Keresztapa 2 címe is, amivel én egyet is értek.

Teszek önnek egy visszautasíthatatlan ajánlatot...

Sokan sokféle filmet kedvelünk. Valaki csak a krimiket szereti, vannak akik a romantikus filmekért rajonganak. De abban szerintem minden filmeket kedvelő egyetért, hogy Quentin Tarantino jó néhány évre, talán örökre beírta magát a filmkészítés „krónikájába”. Neve egyfajta a garanciát jelent a filmes szakmában. A Ponyvaregényt is ő jegyzi. Így tehát a rajongóknak kötelező darab! De mindenkinek csak ajánlani tudom.

Tovább

Az IMDB top 10 hétvége következő versenyzője a nagyon előkelő 5. helyen áll a kiválóbbnál kiválóbb filmek csarnokában. Régi nagy klasszikus, amely Olaszországban látta meg a napvilágot még 1966-ban. Már nem ma volt, ugye? Mindez semmit sem befolyásol, hiszen örök értékű mozi készült Sergio Leone rendezésében. Az azóta már jobblétre szenderült western műfaj egyik kiemelkedő képviselője. Még a mai kor gyermekének is kiváló szórakozást nyújt.

Tovább...

                                     
Az iMDb Top 10 hétvégének azért is örülök, mert így szó eshet egy filmről amit a világon mindenkinek illene ismernie és azóta is viszonyítási alap a filmművészetben. Egy filmről ami elkészülte óta hatalmas hírnevet, elképesztően jó kritikai visszhangot és nagy rajongótábort szerzett magának, sőt egy ideig még jól megérdemelt trónját is elfoglalta a világ legjobb filmjeként (kritikailag és szavazós filmes portálok szerint is). Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy itt és most szabályos dicshimnusz és zsolozsmázás következik, bár az tény, hogy a filmjek filmjéről csak így lehet nyilatkozni.

A második rész azzal ért véget, hogy Miss Bennetből Mrs. Collins lett. Miután Amandát Mrs. Bennet tulajdonképpen kidobta a házból, a lány (Mr. Bennet tanácsára és támogatásával) elutazik Jane után Rosingsba, hogy kibéküljön vele. És ki tartózkodik ekkor Rosingsban? Mármint Lady Catherine-en (Lindsay Duncan) kívül. Hát persze, hogy a Darcy féle társaság!

tovább>>

Bár a címből ez nem derül ki, de a Lost in Austen egy négy részes Büszkeség és balítélet feldolgozás. A legfőbb szereplője Amanda Price (Jemima Rooper), aki túl sokaknak nem lehet ismerős, talán azért, mert nincs is benne a regénybe. Ő ugyanis a jelen kor Londonjában él, és "csak" úgy kapcsolódik a B&B-hez, hogy hatalmas rajongó. Aztán egy nap Elizabeth Bennet (Gemma Arterton) megjelenik a fürdőszobájában...

tovább>>

Sandra Bullock-nak az a szerencséje, hogy szeretem annyira, hogy ezt a ballépését elnézzem neki.Ez a fertelmes vígjáték, ugyanis egy nagy ballépés.
Tudom, hogy mindig a sablonosdival jövök, de ebben a moziban is csak úgy hemzsegnek, emellé egy idétlen történet párosul, aminek a főszereplője egy szintén idétlen karakter, akit nagyon nehezemre esne megkedvelni.
Vígjátéknak oltári gyenge, a romantikus faktor pedig elakad az ovis szerelmek és a ma szokásos limonádék szintjén.

Jajj, jajj…

Kicsit már megkoptak az emlékeim, ugyanis körülbelül egy hónapja néztem meg ezt az évadot, de azért megpróbálom a fontosabb történéseket leírni, feltehetőleg egy kicsit SPOILER-es lesz, de szeretném összefoglalni ezt az évadot és a harmadikat, is, hogy aztán a negyedikről is tudjak írni szeptembertől. Ez az évad sok változást hoz az Oceanside Wellness Group életébe, némelyik megdöbbentő, vagy esetleg meglepő, de semmiképpen sem unalmas. : )

Tovább...

Nagyon régóta várom ezt a filmet, hiszen a könyvet már hónapokkal a bemutató előtt olvastam, ami mély benyomást tett rám. (Sajnos a hazai mozik nem igazán tolongtak a bemutatókkal, úgyhogy kénytelen voltam megvárni az amerikai DVD kiadás torrent-verzióját). De mindezek mellett volt egy kis tartózkodás is bennem, hiszen többnyire egy film nem adja vissza teljesen az olvasottakat. Éppen ezért mindig a film után olvasom el a könyvverziót, így nem érhet sok meglepetés. De meglepő módon szinte teljesen pontosan adták vissza a könyvet a készítők, leszámítva néhány csúsztatást, amit a film dinamikája tett szükségessé. Még Miley Cyrus is egészen értékelhető színészi alakítást nyújtott.

Amíg el nem felejtem, szeretném megemlíteni Nicholas Sparks-ot, akinek a regénye alapján készítették el a filmet. Az írónak nem ez az első adaptációja, az ő nevéhez fűződnek a Szerelmük lapjai, a Séta a múltba és az Éjjel a parton című filmek is.

Tovább...

Mindig örömmel tölti el az ember szívét, ha valami hazairól írhat. Azt hiszem nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy nem mi készítjük a legszuperebb filmeket a világon. Az ismeretterjesztő kategória kicsit más, mivel alacsonyabb költségvetésből, némi kreativitással nagyon igényes és szórakoztató valamit lehet összehozni.

Nincs ez másképp a Magyarország története című dokumentum sorozattal, amelyet az M1-en láthattak a nézők az elmúlt időszakban. A széria 38 részben összegzi mit lehet tudni kis hazánkról. Ne várjunk korhű csatajeleneteket vagy monumentális ábrázolást. Nem a külsőségekre helyezték a hangsúlyt az alkotók, hanem az információ átadására.

Aki szereti a történelmet, kifejezetten szórakoztató ez a sorozat, mivel rengeteget megtudhatunk erről az apró pici országról és sokszínű múltjáról. Nagy György a közvetítő, ő adja tovább mindazokat a tudáscseppeket, amelyeket buzgó történészeink kiderítettek. Egy-egy epizódban mindig sok-sok apróság kerül elő, például szavak és kifejezések eredetének lekövetése, megmagyarázása. Ezen kívül a tévesen fennmaradt legendákról, mondákról is lerántják a leplet, ezzel átadva a történelem valódi morzsáit.

Sok hasznosat megtudhatunk Magyarországról, a hagyományokról, letűnt korokról, legendává lett királyokról, stb. Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is szeretne tájékozottabb lenni ilyen téren.

A második század elején Britanniában, egy határvidéki pikt támadás egyetlen túlélője a fogságba esett Quintus Dias (Michael Fassbender). A férfi megszökik fogvatartóitól, akik üldözni kezdik, amikor is megjelenik Virilus (Dominic West) az embereivel és lekaszabolják a pikteket. Quintus csatlakozik megmentőihez, a 9. légióhoz, és elkíséri őket egy küldetésre, mely során az a feladatok, hogy megkeressék északon Gorlacont (Ulrich Thomsen), a pikt királyt és megöljék.

tovább>>>

Aki látta az Időbűnöket, az látta ezt a filmet, és mindez igaz fordítva is. Gyakorlatilag a szereplők és a történet különbözik csak.
De a váza mindkettőnek ugyanaz! Ezért számomra ez a film nem is hordozott semmi újdonságot, gyakorlatilag olyan, mint egy matematikai egyenlet. Kiszámítható.
Ha az ember valamelyest át tudja látni az ilyen „időutazós” történeteket – amihez elég megnézni egy Vissza a jövőbe trilógiát – akkor semmi meglepővel nem találkozhat az ilyen filmek esetében.

Lépésről lépésre…

Werner Herzog nem akármilyen fába vágta azt a bizonyos fejszét. Pláne akkor, ha leszögezhetjük, hogy a The Bad Lieutenant: Port of Call – New Orleans nem a 92-es Mocskos zsaru újraindítása, remake-je, folytatása, hanem egy önálló produkció. Azt azonban nem tagadhatjuk le, hogy a 2009-es verzió sok motívumot, esetenként konkrét jelenet is átvett az elődjéből, nem csak a név azonos (ami feltehetőleg marketingfogás). Engem az 1992-es Mocskos zsaru nem túl régi megtekintése vett rá, hogy megnézzem a Cage – Herzog- féle alkotást és a kettőt nem igazán lehet összehasonlítani,  ám egymástól elvonatkoztatni is igen nehéz.

De majd itt részletezem…